Outsider

blogavatar

Hétköznapi_Nő - Hétköznapjai kicsit más szemmel. Ki mondta , hogy kívülállónak lenni könnyű ?

Oszd meg a Facebookon!

Utolsó kommentek

Közügyünk a magánügy

 Elviekben, a címben szereplő két szó tökéletes ellentétet képez, vagyis ami az én ügyem az nem a tiéd és így fordítva , s noha ez így teljesen egyértelműnek tűnik, napjainkban mégis rengetegen szenvedünk némi fogalomzavarban. Globálisan nézve az állam , az óvoda, az iskola és egy sor "szakvélemény" határozza meg az általánosan elfogadott normákat. Még mikro szinten a szülő , a testvér, a párkapcsolat, de még Gizi néni, a szomszéd is jobban tudja nálunk, hogy nekünk miről mit kellene gondolni, de pláne, hogy mikor mit és  hogyan kellene cselekednünk. 

Így hát adott a kérdés: létezik -e még egyáltalán olyan, hogy magánügy? 

maganugy

Természetesen vannak olyan viselkedési normák, melyek betartása szükséges ahhoz, hogy létrejöhessen és tartósan fennmaradhasson a békés együttélés. Ezek közös ügyeink, amikbe elviekben mindenkinek van beleszólása. Bár valljuk be, kicsiny országunkban éppen azok nem tartják be ezen törvényeket, akik hozzák őket. De mivel  a politizálástól a vérnyomásom azonnal 220-ra ugrik, ezért nem is ez a mai blogbejegyzés témája. Vannak közügyek és kész, zárjuk ezt rövidre. Sokkal inkább azok az ügyek érdekelnek a békés együttélés részben, amikről azt gondolja az ember, hogy csak rá tartozik, a saját dolga. Ilyenek például:

A Személyiség

Ha abból indulunk ki, hogy nincs a Földön két egyforma ember, akkor miért próbálunk már a születéstől ráhúzni egyetlen sémát az összes emberpalántára? Az oktatási rendszerünk konkrétan úgy épül fel, hogy van a kötelezően lenyomjuk a gyerek torkán tananyag, meg az elfolytjuk az önállóságot továbbképzés és ennyi. Senkinek eszébe sem jut, hogy ha az a gyerek nem olyan, mint a többség az nem valami istencsapása, sokkal inkább egy áldás.  Támogatni kellene abban, hogy igenis legyenek saját gondolatai, hogy ne vegyen mindent készpénznek és jegyezze meg, hogy

Ha kilóg a sorból, lehet, hogy a sorral van a probléma. 

Külső

Ha túl kövér vagy az a baj, ha túl vékony, akkor az. Ha meg átlagos, az már felér egy katasztrófával. Minden évben növeszd meg a hajad, majd vágasd le, aztán legyen ősz, mert trendi , később irány a drogéria festékért két dobozzal legalább, mert már nem menő a fehér. Legyen szőrös a lábad , jöhet a hónaljkutya(jesszus), majd a bozótvágó, mert gáz a nem rég növesztett  bundád. Ha nem úgy nézel ki, mint egy modell, inkább sírj otthon a négy fal között. Na persze. Könyörgöm, miért  nem engedjük ezt el már végre? Mindenkinek olyan a külseje, amilyen neki tetszik =Nagyon nagy pont a mondat végén.

Gondolkodásmód

A nagy átlag véleménye szerint csak az ezeréves rendszer lépcsőfokai járhatók. Óvoda, Iskola, Munka- lehetőleg keményen- talán egy gyárban, Család, Unoka, Meghaltál. Nos, aki ettől eltérően merészel gondolkodni, az nem teszi zsebre azt, amit a közvéleménytől kapni fog.  A nagy nyomás hatására szépen csendben visszaállnak a sorba és már csak legtitkosabb gondolataik között dédelgetik álmaikat. Sokan még mindig összerezzenek a karrierista nő, a nem akar gyereket, a világutazó, az azt csinálja amit szeret fogalmak hallatán. Egyesek olyan beszűkült látásmóddal rendelkeznek, hogy egyből pellengérre állítják azokat , akik szembefordulnak a rendszerrel. 

Párkapcsolat

Szintén egy nagyon kényes témakör, mert olybá tűnik már ez sem arra a két emberre tartozik , akik lényegében kapcsolatban állnak egymással. Mert választottunk meg kell feleljen a szüleink, barátaink, rokonaink, de még a szomszédok elvárásainak is. S ha mindez még nem volna elég, kezdjünk el aggódni a korkülönbség, a horoszkóp miatt is, de leginkább a statisztikák miatt mert azt mutatják  nem illünk össze és így tovább. 

maganugy

A végtelenségig folytatható lenne a sor, de ennyi is elég ahhoz, hogy lássuk miként válnak magánügyeink a köz ügyeivé és , hogyan válunk mi is önmagunk árnyékává mások véleményére alapozván- persze ha hagyjuk. A magánügy , mint fogalom tehát akkor létezik, ha nem a tömeg hangjára hallgatunk, inkább saját megérzéseinkre és gondolatainkra hagyatkozunk. Itt persze nem azt mondom, hogy az építő jellegű kritikákat se vegyünk figyelembe, de csak azért mert a Géza azt mondta, hogy született balfékek vagyunk, ne higgyük már el magunkról. Hisz ez valójában Géza frusztrációjából ered, amit rajtunk próbál levezetni.

Ne azt nézd, mit mond, előbb azt nézd meg, hogy ki mondja. 

A poszt kommentelhető ugyan, de csak a témára reflektáló vélemények közzétételét hagyhatom jóvá. A személyemet sértegető hozzászólásokat azonnali hatállyal törlöm.  Bármily meglepő , nem vagyunk kötelesek a személyünket becsmérlő, lealacsonyító kommenteket fogadni a saját oldalunkon. 

Tovább

Női szempont: egyéjszaka és érzelemmentesség

Mindannyian azt tanultuk, hogy keresnünk kell az életben a Nagy Őt, a megfelelő párt, akivel a kapcsolat egy életre szól. Megtanultuk, hogy a szex a szerelem beteljesülése és, hogy csak azzal tegyük meg , akit tényleg szeretünk. Igyekeztünk is szem előtt tartani a kőbe vésett szabályokat, egészen addig, még nem csalódtunk a szerelemben, még nem vert át néhány Igazinak  hitt idegen. Édesanyánk intelmei:  "A vigyázz a fiúkkal, mert csak azt akarják, a ne add oda magad könnyen!" - lassan érvényüket vesztik. A világ felgyorsult, a szex , mint olyan már nem csak a beteljesülést jelenti. Egyre több nő kezd el férfi módjára skalpokat gyűjteni, puszta örömszerzés céljából. De vajon tényleg képessé váltunk az érzelemmentes szexre ? 

masnap

Hivatás

Ma már nyílt titok, hogy egyetemista lányok , egyedülálló nők ezrei választják hivatásuknak a fizetős szexuális szolgáltatást. Személy szerint én is ismerek olyat , aki ebből tartja fenn magát, ezt tekinti a munkájának. Ha abból indulok ki , hogyan működik ez a rendszer, akkor azt kell mondjam, hogy a válasz a kérdésemre igen, képesek vagyunk férfi módjára szexelni. 

Az erősebbik nem képviselői, mint egy húspiacon, hirdetések ezrei közül válogathatnak, majd a kiválasztott nő a lakásán készségesen és kedvesen fogadja őket. Előre megbeszélt időintervallum, a szolgáltatásért fizetendő összeg kézhez történő megfizetése után, jöhet az aktus az előzetesen megbeszéltek szerint. Nincs benne érzelem, csak az az állatias ösztön, amit ki kell elégíteni. Ha az megvolt, mindkét fél elégedetten, ki - ki a maga hasznával dőlhet hátra.

Igen ám , de ezen férfiak között  rengetegen vannak, akik magányosak, boldogtalanok, megértésre , kedvességre vágynak. A nők pedig annak ellenére, hogy ez csak egy munka, hamar megkedvelik őket.  Visszatérő vendégek lesznek a nőnél, majd egy idő után kialakul közöttük valami különös barátságszerű, némi extrával. Ekkor legtöbbször már éjszakára is maradnak , majd másnap egy reggeli kávé után munkába indulnak, a már kevésbé idegen nő ágyából.

Ha ezt veszem alapul, akkor a kérdésre a válasz az, hogy nem, nem  mindenki képes az érzelem mentes szexre.

Sokan viselnek álarcot, melyben a külvilág felé azt mutatják , hogy számukra semmit nem jelent valakivel ágyba bújni, hogy tökéletesen uralják érzelmeiket, képesek irányítani az irányíthatatlant. Még maguknak sem merik bevallani, hogy az ágyban nem csak a testük meztelen, valamilyen szinten a lelkük is azzá válik. 

De mi van velünk, egyszerű halandókkal ? Mit jelent, ha jelent egyáltalán valamit nálunk az egy éjszaka?Vajon képes -e a hétköznapi nő az érzelmek nélküli szexuális kapcsolatra ? 

Az ősi kőbe vésett társadalmi hozzáállás szerint ,csak a férfiaknak dicsőség minél több nővel lefeküdni. Azon nők pedig akik ugyanezt az elvet követik, hát mindennek nevezhetők csak tisztességesnek nem és naná, hogy sosem lesz belőlük rendes feleség, becsülnivaló édesanya meg aztán végképp nem. Mondják ezt az okosok, vagy akik leginkább csak saját maguk szerint azok. Szerintem viszont, és ezzel úgy gondolom, nem vagyok egyedül, mindenki azzal és úgy létesít szexuális kapcsolatot, ahogyan éppen jól esik neki. Az egyetlen talán amit nem árt szem előtt tartani, hogy mások érzéseivel játszani nem szép dolog, így jobb mindig előre tisztázni, hogy ki mit szeretne a másiktól.

Ha tisztességesen, nyílt lapokkal játszunk, az egyéjszaka valóban arról fog szólni, amit várunk tőle. (elvileg)

Ezer egyéjszaka

Mikor még csak kóstolgattam az ismerkedős- kapcsolatosdit, mindig igyekezetem elérhetetlennek tűnni, játszottam a kötelező játszmákat, hisz azt tanultam, hogy a férfiak vadászösztöne annál jobban működik, minél többet kell küzdenie egy nőért. Jól ment a dolog, pedig első ránézésre senki nem hitte el, hogy bár nálam alhat, nem vicceltem, mikor azt mondtam, hogy nem fogok lefeküdni vele. Aztán az első nagy szerelem után valami megváltozott bennem. Csalódtam és nem akartam újabb kapcsolatot senkivel, pusztán az érintés, az intimitás hiányzott.

Ekkor történt meg velem életemben először, hogy semmit nem akartam a férfitól, pusztán egy könnyed légyottot a pusztító vágyak oltárán.

A neten ismerkedtünk meg, randiztunk párszor, s bár világosan látszott, hogy kapcsolatra semmi esély, úgy vonzódtunk egymáshoz, mint két mágnes. Így esett meg, hogy egy borgőzös éjszakán kitörlődtek a határvonalak, eltűnt a józanész és elemi erővel csaptak le ránk a vágyak.  A másnap sem volt ciki , elfogyasztottuk közösen a reggeli kávénkat, majd mindenki ment a saját dolgára. Nem éreztem semmit, de szó szerint. Nem gondoltam , hogy bármit meg kellett volna bánnom, nem éreztem , hogy járni szeretnék vele, nem éreztem csak színtiszta szexuális vágyat .

Csak annyit, hogy akarom még, de nem őt, csak a szexet vele.

És meg is kaptam. Az egyéjszakát még sok másik követte, de letisztáztuk egymással, hogy a dolog csak ennyiről szól. Ekkor azt gondoltam, hogy igen, mi nők is képesek vagyunk érzelmek nélkül szexelni és , mint egyes férfiaknak, nekünk sem jelent semmit az egyéjszakás kalandunk.

masnap

A másnap másképp

Egészen sokáig úgy éreztem, hogy teljesen ura vagyok önmagamnak, én irányítok. Azt hittem felvérteztem magam annyira, hogy nem érhet csalódás. Kiválóan megy nekem ez a férfi módra szexelősdi, mit nekem érzelmek . Így  aztán  eszembe sem jutott volna érzelmi kapcsolatot kialakítani egy hímneművel.

Akkoriban váltottam munkahelyet, költöztem új városba, így az ezeregy éjszaka meséi véget értek aktuális partneremmel. Tiszta lappal kezdhetek, gondoltam én. Aztán megismertem őt, igen ott, a dolgozóban. Rengeteget beszélgettünk, megkedveltük egymást. Az első perctől tudtuk , hogy mi lesz a vége, hisz már mindenki számára világos volt, hogy izzik körülöttünk a levegő. Azt hittem elég erős vagyok , hogy nem sérülhetek meg, hisz pont erre van szükségem, hogy érezzem nőből vagyok, hogy kívánnak, hogy akarnak.

Nincs szükségem a szerelemre, elég ha valaki csak a vágyaimat elégíti ki.

Tévedtem. 

Tudtam, hogy mit akar tőlem, hisz elmesélte, hogy mekkorát csalódott a nőben, akit mindennél jobban szeretett. Elmondta, hogy azóta csak alkalmi kapcsolatai vannak, hogy talán képtelen már a szerelemre. Tudtam, ha lefekszem vele, akkor az tényleg nem fog másról szólni, mint a szexuális vágyakról. Tudtam, tisztában voltam mindennel. 

Mégsem voltam képes parancsolni magamnak és egy vállalati buli után a lakásán kötöttem ki. Azt gondoltam előre, hogy itt nem lesznek érzelmek, de

arra, hogy az egész olyan lesz, mint egy pornófilm forgatás, hát arra egyáltalán nem számítottam.

Póz 1-2-3 , a szinte már kötelezően lefutott körök... Másfél óra után én mondtam azt, hogy hagyjuk abba, már nem élveztem egyáltalán, sőt... Úgy gondoltam, hogy legalább alhatok egyet, de nem , még aznap éjjel hazavitt . 

A másnap pedig elemi erővel csapott le rám,  a munkahelyen... Mert ugye én hülye képtelen voltam betartani a házi nyúlra nem lövünk utasítást. Rettenetesen éreztem magam, legszívesebben a világ elől is elbujdostam volna, de még előle sem sikerült, köszönhetően az egy légterű irodának. 

A legrosszabb az egészben az volt, hogy nem hibáztathattam senkit, csak magamat.

Hiszen tudtam , mindent. Mindezek ellenére életemben először úgy éreztem magam, mint egy rossz útszéli.

Rádöbbentem, hogy nő létemre valóban nem szexelhetek és nem is tudok érzelmek nélkül, nem adhatom oda magam úgy valakinek, hogy annak csak a testem kell. 

masnap

Ezután nem volt részem több egyéjszakában és nem is akarom , hogy legyen. Soha többé  nem szeretném átélni azt a másnapot, amin legszívesebben elsüllyedtem volna a föld alá.

Akárhogy is nézem a dolgot,

a "szexben tényleg az ölelés a legjobb", a másnap pedig a szerelmed mellett ébredve lehet igazán boldog. 

A poszt kommentelhető ugyan, de csak a témára reflektáló vélemények közzétételét hagyhatom jóvá. A személyemet sértegető hozzászólásokat azonnali hatállyal törlöm.  Bármily meglepő , nem vagyunk kötelesek a személyünket becsmérlő, lealacsonyító kommenteket fogadni a saját oldalunkon. 

Tovább

Aznap, másnap, harmadnap​

Kovácsék nem vetették meg az alkoholt, már felmenőik között sem volt ritkaság  talicskában hazatolni a férfit a kocsmából. De mindezek ellenére alkoholista egyik sem lett közülük, egyedül az alkalmanként elfogyasztott italok mértékének megfelelő megválasztásával akadt némi gondjuk. Ritkán ült össze a díszes társaság egy- egy jeles nap ünneplésére, de ha mégis sikerült összehozni a nagybecsűt, hát nem kellett sokáig várni , hogy tetőfokára hágjon a hangulat. 

masnap

Generációk találkoztak ilyenkor, nagypapától a huszonévesig mindenki felöntötte a garatra azt a bizonyos kupica pálinkát, melyet kötelező volt amolyan üdvözlésképpen elfogyasztani. De nem ám azt a pálinkának nevezett bolti alig égeti a torkom változatot, nem, ez a papa főzte - szétmarja a nyelőcsövem féle szilva, ami ugyan nem finom, de gyorsan "üt". 

Óvatosan igyátok, nehogy berúgjatok - hangzott a mondat a délelőtti órákban, majd ahogy közeledett az este átcsapott - A "Na, még egyet!" felkiáltások sokaságába. 

Ezen az ominózus napon sem volt ez másképp. A köszöntő pálesz után amolyan Mónika show - szerű beszélgetés vette kezdetét, tizenegyen próbáltak egyszerre, egymást túlharsogva diskurálni. De nyilván a sok szócsépléstől száradtak a torkok, így mit volt mit tenni, papa hozta a hordóból a bort, mely a pálinkához hasonlóan ,igen magas alkoholtartalommal bírt. Nem is kellett hozzá sok idő, hogy az amúgy sem csendes família egyre hangosabbá váljon.

Előkerült a Cd-s magnó, benne a mulatós nóták gyöngyszemeivel és persze mindez kiegészülve a kiscsalád Xfaktor-i magasságokban szárnyaló énektudásával. Minél több bor fogyott, annál tehetségesebbé váltak, egyre hangosabban szólt a lakodalom van a mi utcánkban tanyasi teli torokból stílusban, megspékelve a táncos lábú pörgetem - forgatom profikat megszégyenítő mozgáskultúrával. 

Olyannyira emelkedett volna a hangulat, hogy azt már a jóval távolabb levő szomszédok sem hagyhatták szó nélkül. Jöttek is széles mosollyal az arcukon, kezükben egy üveg italnak nem nevezhető azonosítatlan löttyel, mondván hoztak már egy kis kóstolót a Sanyi főzte pálinkából. A jó szomszédi viszony megőrzése végett természetesen be lettek invitálva a mulatságra és persze könyörögni sem kellett nekik , hogy fogyasszanak egy jó kis hazait. 

Lett is ottan dínom - dánom , ment a gőzös Kanizsára, kirúgták a ház oldalát , végigjárták az akácos utat és táncoltak az asztal tetején. Nagy volt a szeretet, mindenki ropta mindenkivel, egymásra borulva és összekapaszkodva harsogták a nótákat. 

Mígnem aztán eljött az a  pillanat, mikor is az alkohol hatása elérte azt a bizonyos pontot, ahonnan már nincs visszaút. Előkerültek a múlt századi sérelmek , előjöttek a meg nem - vagy félreértett mondatok és felbukkant a zöld szemű szörny is. Arra, hogy kivel és miért kezdődött a fennforgás természetesen senki nem emlékszik, de az, hogy a bulinak rövidesen vége szakadt halványan dereng mindenkinek. 

Az történt ugyanis, hogy a szomszédasszony szemet vetett a házigazdára, amire viszonzásképpen a gazdasszony az ő urával lépett táncra.  Az otthoni lányok , a legényeken kaptak hajba, a többiek meg belekeveredtek a perpatvarba.

Végül aztán a szomszéd Icáék megelégelték a kiabálást és már bort sem kaptak, így kénytelen- kelletlen, de azért jól megsértődve hazaindultak. Azaz csak próbáltak volna, ha az Ica nem esett volna le a lábáról és nem gurult volna egyenesen az árokba. Így a Pista segítséget kellett , hogy kérjen a háziaktól, akik szintén nem voltak a helyzet magaslatán, de azért négyen összefogódzkodva eltámolyogtak a másik tanyáig. Eközben az otthoniak is elunták már a sárdobálást, faltól- falig közlekedve megpróbáltak nyugovóra térni. Ami azért nem volt olyan egyszerű, hiszen két szobára voltak tízen, de a sok jó ember kis helyen is mondásnak eleget téve ki-ki keresett magának fekhelyet. Lassacskán elcsendesedett a tanyavilág és a díszes társaság békésen szuszogva aludta át az éjszakát. Már aki ugye, mert egyeseknek nem bírta a gyomra a papa borát, így volt ki a WC mellett görnyedve várta a reggelt. 

masnap

Ami el is jött nemsokára. Kakasszóra éledezett a ház, tömény alkoholszag lengte be a szobát és az emlékek foszlányai lassan felsejleni látszottak az emlékezetekben. Rögvest mindenki fogadkozni is kezdett, hogy soha többé egy kortyot sem, ami persze megintcsak nem tartott tovább, a reggeli pálinkánál. A kutya harapást szőrével jó tanácsot megfogadván, a família másnap sem jutott tovább az udvarnál és még mielőtt kijózanodhattak volna, újfent borgőzösen mulatták át az éjszakát.

Így esett meg Kovácséknál, hogy az a bizonyos Másnap csak harmadnapra jött el. Azon pedig már semmilyen csodaszer , praktika , sem Algopyrin, sem gyógy sör , sem semmi nem segíthetett. Próbálták leginkább csak túlélni valahogy. És bár megint mindenki eldöntötte magában, hogy soha többé nem iszik ennyit, a következő tanyasi másnapra nem sokat kellett várni. 

A bejegyzést megtörtént események ihlették, szereplői valósak, így bármilyen hasonlóság a valósággal , nem a véletlen műve . :) 

Tovább