Outsider

blogavatar

Hétköznapi_Nő - Hétköznapjai kicsit más szemmel. Ki mondta , hogy kívülállónak lenni könnyű ?

Oszd meg a Facebookon!

Utolsó kommentek

Női szempont: egyéjszaka és érzelemmentesség

Mindannyian azt tanultuk, hogy keresnünk kell az életben a Nagy Őt, a megfelelő párt, akivel a kapcsolat egy életre szól. Megtanultuk, hogy a szex a szerelem beteljesülése és, hogy csak azzal tegyük meg , akit tényleg szeretünk. Igyekeztünk is szem előtt tartani a kőbe vésett szabályokat, egészen addig, még nem csalódtunk a szerelemben, még nem vert át néhány Igazinak  hitt idegen. Édesanyánk intelmei:  "A vigyázz a fiúkkal, mert csak azt akarják, a ne add oda magad könnyen!" - lassan érvényüket vesztik. A világ felgyorsult, a szex , mint olyan már nem csak a beteljesülést jelenti. Egyre több nő kezd el férfi módjára skalpokat gyűjteni, puszta örömszerzés céljából. De vajon tényleg képessé váltunk az érzelemmentes szexre ? 

masnap

Hivatás

Ma már nyílt titok, hogy egyetemista lányok , egyedülálló nők ezrei választják hivatásuknak a fizetős szexuális szolgáltatást. Személy szerint én is ismerek olyat , aki ebből tartja fenn magát, ezt tekinti a munkájának. Ha abból indulok ki , hogyan működik ez a rendszer, akkor azt kell mondjam, hogy a válasz a kérdésemre igen, képesek vagyunk férfi módjára szexelni. 

Az erősebbik nem képviselői, mint egy húspiacon, hirdetések ezrei közül válogathatnak, majd a kiválasztott nő a lakásán készségesen és kedvesen fogadja őket. Előre megbeszélt időintervallum, a szolgáltatásért fizetendő összeg kézhez történő megfizetése után, jöhet az aktus az előzetesen megbeszéltek szerint. Nincs benne érzelem, csak az az állatias ösztön, amit ki kell elégíteni. Ha az megvolt, mindkét fél elégedetten, ki - ki a maga hasznával dőlhet hátra.

Igen ám , de ezen férfiak között  rengetegen vannak, akik magányosak, boldogtalanok, megértésre , kedvességre vágynak. A nők pedig annak ellenére, hogy ez csak egy munka, hamar megkedvelik őket.  Visszatérő vendégek lesznek a nőnél, majd egy idő után kialakul közöttük valami különös barátságszerű, némi extrával. Ekkor legtöbbször már éjszakára is maradnak , majd másnap egy reggeli kávé után munkába indulnak, a már kevésbé idegen nő ágyából.

Ha ezt veszem alapul, akkor a kérdésre a válasz az, hogy nem, nem  mindenki képes az érzelem mentes szexre.

Sokan viselnek álarcot, melyben a külvilág felé azt mutatják , hogy számukra semmit nem jelent valakivel ágyba bújni, hogy tökéletesen uralják érzelmeiket, képesek irányítani az irányíthatatlant. Még maguknak sem merik bevallani, hogy az ágyban nem csak a testük meztelen, valamilyen szinten a lelkük is azzá válik. 

De mi van velünk, egyszerű halandókkal ? Mit jelent, ha jelent egyáltalán valamit nálunk az egy éjszaka?Vajon képes -e a hétköznapi nő az érzelmek nélküli szexuális kapcsolatra ? 

Az ősi kőbe vésett társadalmi hozzáállás szerint ,csak a férfiaknak dicsőség minél több nővel lefeküdni. Azon nők pedig akik ugyanezt az elvet követik, hát mindennek nevezhetők csak tisztességesnek nem és naná, hogy sosem lesz belőlük rendes feleség, becsülnivaló édesanya meg aztán végképp nem. Mondják ezt az okosok, vagy akik leginkább csak saját maguk szerint azok. Szerintem viszont, és ezzel úgy gondolom, nem vagyok egyedül, mindenki azzal és úgy létesít szexuális kapcsolatot, ahogyan éppen jól esik neki. Az egyetlen talán amit nem árt szem előtt tartani, hogy mások érzéseivel játszani nem szép dolog, így jobb mindig előre tisztázni, hogy ki mit szeretne a másiktól.

Ha tisztességesen, nyílt lapokkal játszunk, az egyéjszaka valóban arról fog szólni, amit várunk tőle. (elvileg)

Ezer egyéjszaka

Mikor még csak kóstolgattam az ismerkedős- kapcsolatosdit, mindig igyekezetem elérhetetlennek tűnni, játszottam a kötelező játszmákat, hisz azt tanultam, hogy a férfiak vadászösztöne annál jobban működik, minél többet kell küzdenie egy nőért. Jól ment a dolog, pedig első ránézésre senki nem hitte el, hogy bár nálam alhat, nem vicceltem, mikor azt mondtam, hogy nem fogok lefeküdni vele. Aztán az első nagy szerelem után valami megváltozott bennem. Csalódtam és nem akartam újabb kapcsolatot senkivel, pusztán az érintés, az intimitás hiányzott.

Ekkor történt meg velem életemben először, hogy semmit nem akartam a férfitól, pusztán egy könnyed légyottot a pusztító vágyak oltárán.

A neten ismerkedtünk meg, randiztunk párszor, s bár világosan látszott, hogy kapcsolatra semmi esély, úgy vonzódtunk egymáshoz, mint két mágnes. Így esett meg, hogy egy borgőzös éjszakán kitörlődtek a határvonalak, eltűnt a józanész és elemi erővel csaptak le ránk a vágyak.  A másnap sem volt ciki , elfogyasztottuk közösen a reggeli kávénkat, majd mindenki ment a saját dolgára. Nem éreztem semmit, de szó szerint. Nem gondoltam , hogy bármit meg kellett volna bánnom, nem éreztem , hogy járni szeretnék vele, nem éreztem csak színtiszta szexuális vágyat .

Csak annyit, hogy akarom még, de nem őt, csak a szexet vele.

És meg is kaptam. Az egyéjszakát még sok másik követte, de letisztáztuk egymással, hogy a dolog csak ennyiről szól. Ekkor azt gondoltam, hogy igen, mi nők is képesek vagyunk érzelmek nélkül szexelni és , mint egyes férfiaknak, nekünk sem jelent semmit az egyéjszakás kalandunk.

masnap

A másnap másképp

Egészen sokáig úgy éreztem, hogy teljesen ura vagyok önmagamnak, én irányítok. Azt hittem felvérteztem magam annyira, hogy nem érhet csalódás. Kiválóan megy nekem ez a férfi módra szexelősdi, mit nekem érzelmek . Így  aztán  eszembe sem jutott volna érzelmi kapcsolatot kialakítani egy hímneművel.

Akkoriban váltottam munkahelyet, költöztem új városba, így az ezeregy éjszaka meséi véget értek aktuális partneremmel. Tiszta lappal kezdhetek, gondoltam én. Aztán megismertem őt, igen ott, a dolgozóban. Rengeteget beszélgettünk, megkedveltük egymást. Az első perctől tudtuk , hogy mi lesz a vége, hisz már mindenki számára világos volt, hogy izzik körülöttünk a levegő. Azt hittem elég erős vagyok , hogy nem sérülhetek meg, hisz pont erre van szükségem, hogy érezzem nőből vagyok, hogy kívánnak, hogy akarnak.

Nincs szükségem a szerelemre, elég ha valaki csak a vágyaimat elégíti ki.

Tévedtem. 

Tudtam, hogy mit akar tőlem, hisz elmesélte, hogy mekkorát csalódott a nőben, akit mindennél jobban szeretett. Elmondta, hogy azóta csak alkalmi kapcsolatai vannak, hogy talán képtelen már a szerelemre. Tudtam, ha lefekszem vele, akkor az tényleg nem fog másról szólni, mint a szexuális vágyakról. Tudtam, tisztában voltam mindennel. 

Mégsem voltam képes parancsolni magamnak és egy vállalati buli után a lakásán kötöttem ki. Azt gondoltam előre, hogy itt nem lesznek érzelmek, de

arra, hogy az egész olyan lesz, mint egy pornófilm forgatás, hát arra egyáltalán nem számítottam.

Póz 1-2-3 , a szinte már kötelezően lefutott körök... Másfél óra után én mondtam azt, hogy hagyjuk abba, már nem élveztem egyáltalán, sőt... Úgy gondoltam, hogy legalább alhatok egyet, de nem , még aznap éjjel hazavitt . 

A másnap pedig elemi erővel csapott le rám,  a munkahelyen... Mert ugye én hülye képtelen voltam betartani a házi nyúlra nem lövünk utasítást. Rettenetesen éreztem magam, legszívesebben a világ elől is elbujdostam volna, de még előle sem sikerült, köszönhetően az egy légterű irodának. 

A legrosszabb az egészben az volt, hogy nem hibáztathattam senkit, csak magamat.

Hiszen tudtam , mindent. Mindezek ellenére életemben először úgy éreztem magam, mint egy rossz útszéli.

Rádöbbentem, hogy nő létemre valóban nem szexelhetek és nem is tudok érzelmek nélkül, nem adhatom oda magam úgy valakinek, hogy annak csak a testem kell. 

masnap

Ezután nem volt részem több egyéjszakában és nem is akarom , hogy legyen. Soha többé  nem szeretném átélni azt a másnapot, amin legszívesebben elsüllyedtem volna a föld alá.

Akárhogy is nézem a dolgot,

a "szexben tényleg az ölelés a legjobb", a másnap pedig a szerelmed mellett ébredve lehet igazán boldog. 

A poszt kommentelhető ugyan, de csak a témára reflektáló vélemények közzétételét hagyhatom jóvá. A személyemet sértegető hozzászólásokat azonnali hatállyal törlöm.  Bármily meglepő , nem vagyunk kötelesek a személyünket becsmérlő, lealacsonyító kommenteket fogadni a saját oldalunkon. 

Tovább

Aznap, másnap, harmadnap​

Kovácsék nem vetették meg az alkoholt, már felmenőik között sem volt ritkaság  talicskában hazatolni a férfit a kocsmából. De mindezek ellenére alkoholista egyik sem lett közülük, egyedül az alkalmanként elfogyasztott italok mértékének megfelelő megválasztásával akadt némi gondjuk. Ritkán ült össze a díszes társaság egy- egy jeles nap ünneplésére, de ha mégis sikerült összehozni a nagybecsűt, hát nem kellett sokáig várni , hogy tetőfokára hágjon a hangulat. 

masnap

Generációk találkoztak ilyenkor, nagypapától a huszonévesig mindenki felöntötte a garatra azt a bizonyos kupica pálinkát, melyet kötelező volt amolyan üdvözlésképpen elfogyasztani. De nem ám azt a pálinkának nevezett bolti alig égeti a torkom változatot, nem, ez a papa főzte - szétmarja a nyelőcsövem féle szilva, ami ugyan nem finom, de gyorsan "üt". 

Óvatosan igyátok, nehogy berúgjatok - hangzott a mondat a délelőtti órákban, majd ahogy közeledett az este átcsapott - A "Na, még egyet!" felkiáltások sokaságába. 

Ezen az ominózus napon sem volt ez másképp. A köszöntő pálesz után amolyan Mónika show - szerű beszélgetés vette kezdetét, tizenegyen próbáltak egyszerre, egymást túlharsogva diskurálni. De nyilván a sok szócsépléstől száradtak a torkok, így mit volt mit tenni, papa hozta a hordóból a bort, mely a pálinkához hasonlóan ,igen magas alkoholtartalommal bírt. Nem is kellett hozzá sok idő, hogy az amúgy sem csendes família egyre hangosabbá váljon.

Előkerült a Cd-s magnó, benne a mulatós nóták gyöngyszemeivel és persze mindez kiegészülve a kiscsalád Xfaktor-i magasságokban szárnyaló énektudásával. Minél több bor fogyott, annál tehetségesebbé váltak, egyre hangosabban szólt a lakodalom van a mi utcánkban tanyasi teli torokból stílusban, megspékelve a táncos lábú pörgetem - forgatom profikat megszégyenítő mozgáskultúrával. 

Olyannyira emelkedett volna a hangulat, hogy azt már a jóval távolabb levő szomszédok sem hagyhatták szó nélkül. Jöttek is széles mosollyal az arcukon, kezükben egy üveg italnak nem nevezhető azonosítatlan löttyel, mondván hoztak már egy kis kóstolót a Sanyi főzte pálinkából. A jó szomszédi viszony megőrzése végett természetesen be lettek invitálva a mulatságra és persze könyörögni sem kellett nekik , hogy fogyasszanak egy jó kis hazait. 

Lett is ottan dínom - dánom , ment a gőzös Kanizsára, kirúgták a ház oldalát , végigjárták az akácos utat és táncoltak az asztal tetején. Nagy volt a szeretet, mindenki ropta mindenkivel, egymásra borulva és összekapaszkodva harsogták a nótákat. 

Mígnem aztán eljött az a  pillanat, mikor is az alkohol hatása elérte azt a bizonyos pontot, ahonnan már nincs visszaút. Előkerültek a múlt századi sérelmek , előjöttek a meg nem - vagy félreértett mondatok és felbukkant a zöld szemű szörny is. Arra, hogy kivel és miért kezdődött a fennforgás természetesen senki nem emlékszik, de az, hogy a bulinak rövidesen vége szakadt halványan dereng mindenkinek. 

Az történt ugyanis, hogy a szomszédasszony szemet vetett a házigazdára, amire viszonzásképpen a gazdasszony az ő urával lépett táncra.  Az otthoni lányok , a legényeken kaptak hajba, a többiek meg belekeveredtek a perpatvarba.

Végül aztán a szomszéd Icáék megelégelték a kiabálást és már bort sem kaptak, így kénytelen- kelletlen, de azért jól megsértődve hazaindultak. Azaz csak próbáltak volna, ha az Ica nem esett volna le a lábáról és nem gurult volna egyenesen az árokba. Így a Pista segítséget kellett , hogy kérjen a háziaktól, akik szintén nem voltak a helyzet magaslatán, de azért négyen összefogódzkodva eltámolyogtak a másik tanyáig. Eközben az otthoniak is elunták már a sárdobálást, faltól- falig közlekedve megpróbáltak nyugovóra térni. Ami azért nem volt olyan egyszerű, hiszen két szobára voltak tízen, de a sok jó ember kis helyen is mondásnak eleget téve ki-ki keresett magának fekhelyet. Lassacskán elcsendesedett a tanyavilág és a díszes társaság békésen szuszogva aludta át az éjszakát. Már aki ugye, mert egyeseknek nem bírta a gyomra a papa borát, így volt ki a WC mellett görnyedve várta a reggelt. 

masnap

Ami el is jött nemsokára. Kakasszóra éledezett a ház, tömény alkoholszag lengte be a szobát és az emlékek foszlányai lassan felsejleni látszottak az emlékezetekben. Rögvest mindenki fogadkozni is kezdett, hogy soha többé egy kortyot sem, ami persze megintcsak nem tartott tovább, a reggeli pálinkánál. A kutya harapást szőrével jó tanácsot megfogadván, a família másnap sem jutott tovább az udvarnál és még mielőtt kijózanodhattak volna, újfent borgőzösen mulatták át az éjszakát.

Így esett meg Kovácséknál, hogy az a bizonyos Másnap csak harmadnapra jött el. Azon pedig már semmilyen csodaszer , praktika , sem Algopyrin, sem gyógy sör , sem semmi nem segíthetett. Próbálták leginkább csak túlélni valahogy. És bár megint mindenki eldöntötte magában, hogy soha többé nem iszik ennyit, a következő tanyasi másnapra nem sokat kellett várni. 

A bejegyzést megtörtént események ihlették, szereplői valósak, így bármilyen hasonlóság a valósággal , nem a véletlen műve . :) 

Tovább

Megszépít a szerelem !?

Ha visszaemlékszel azokra az időkre, mikor  a párkeresési futam startpisztolya még épp hogy csak eldördült számodra, talán neked is megvolt a határozott elképzelésed arról, hogy milyen is legyen majd  külsőre az az ember, akivel járni szeretnél. Nekem ilyen volt a szőke haj, kék szem, daliás testalkat, lehetőleg fehér lovon érkezvén. Aztán, ahogy teltek az évek, már csak azt tudtam, hogy mit nem szeretnék, de , hogy pontosan kit arról fogalmam sem volt. 

szepseg

Meglátni és megszeretni

Ő szöges ellentéte volt annak, amit anno elképzeltem. Sötét hosszú haj, sötét szemek, sehol egy paripa és az előre jól behatárolt korosztályba sem fért éppen bele. Mégis már az első perctől valami megmagyarázhatatlan dolgot éreztem, amit azóta sem tudnék meghatározni, hogy pontosan mi lehetett az. Rengeteget beszélgettünk, egyre több és több olyan együtt átélt pillanatunk volt, melyektől nagyon boldognak érezhette magát az ember. Sosem gondoltam volna , hogy létezik ilyesmi, de beleszerettem a lelkébe. 

Megszépít a szerelem

Minél erősebb volt egymás iránt az érzés, annál jobban törpültek el a külsőségek. Jóképűnek láttam, szerettem a szemeit, imádtam , hogy igazán férfias. Mindeközben én is egyre több bókot kaptam minden irányból, "csak úgy ragyogsz" , mondták ezt sokan. És valóban, az ember arca is megváltozik, ha boldog. Szerettem minden percet, amit együtt töltöttünk. Nem érdekelt, ha borostás az arca, nem idegesített a horkolása és nem találtam benne semmilyen hibát, igaz nem is kerestem. Az emberlánya tényleg valamiféle rózsaszín szemüveget visel, mikor szerelmes. 

A Groningeni Egyetem kutatói elmondták: "Egy szerelmi kapcsolatban a felek gyakran konfliktusba kerülnek, ami félelemmel töltheti el a partnert, hogy nem megfelelőek egymás számára. Ezek a kétségek nagyon zavaróak, mert a negatív dolgok tipikusan akkor törnek felszínre, ha már mindketten belefektettek ezt-azt a kapcsolatba. Hogy a reményeiket és kétségeiket kiegyenlítsék, biztonságérzetet teremtsenek, gyakran fiktív képet alkotnak párjukról, mely felnagyítja az értékeiket és csökkenti a hibáikat. A pozitív illúzió révén biztonságban érzik magukat, eltúlozzák az elkötelezettséget és lealacsonyítják a lehetséges vetélytársakat."

A szerelemnek múlnia kell ? 

Ahogy telt múlt az idő, a sok gond és hatalmi harcok miatt gyengülni éreztem magamban azt a szerelmet , ami az elején még olyan nagy tűzzel égett. Felfedezni véltem olyan dolgait, melyek az idő múlásával egyre inkább idegesíteni a kezdtek. Nem bírtam már elviselni a horkolást, ki nem állhattam az örökös halogatást, a nemtörődömségét, pedig ez mind megvolt benne már akkor is mikor megismertem. Olyan érzés volt az egész, mintha tényleg felnyílt volna a szemem, lekerült rólam az a rusnya színű szemüveg. 

 "Lehet, hogy a pozitív illúziók sokkal erősebbek a kapcsolat elején, mikor még dúl a szerelem, ezért a felek idealizálják egymást. "

Ahogy közeledett a pillanat , hogy kimondjuk a végét jelentő utolsó szavakat, egyre többször gondolkodtam el azon, hogy vajon mit láttam meg benne, amiért odáig kellett lennem. Múltak az érzelmek és múlt a vonzalom is. Nem láttam már jóképűnek és én sem ragyogtam már úgy, mint azelőtt. 

szepseg

Saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy ezúttal a  kutatóknak tényleg igaza volt, a szerelem vak és olyan külső és belső szépséggel ruházhatjuk fel a mellettünk lévő embert, amikkel valójában egyáltalán nem biztos, hogy rendelkezik.  Már csak reménykedhetünk abban, hogy egyszer megtaláljuk majd Őt, akinek oldalán sosem kerül le majd rólunk az a mindent megszépítő szemüveg.

Tovább