Ha az ember lánya nem rendelkezik semmilyen háttértámogatással és önmaga sem tudott még olyan egzisztenciát teremteni, ami magában hordozná a lehetőségét egy saját ház tulajdonlásának, akkor megesik, hogy az albérletpiac keszekusza terepén találja magát. Reményekkel teletöltött puttonyával beleveti magát a hirdetések tengerébe, majd csalódottan konstatálja, hogy itt bizony már megint  a pénz beszél , míg a kutya továbbra is csak ugat - de persze nem a sajátja, hisz azzal már kár is lenne próbálkoznia a piacon, maximum az állatoson, de itt most nem arról lesz szó. Egyre többen és többet panaszkodnak, mind bérlői , mind tulajdonosi oldalról, ki ezért ki azért, miközben a felháborodás hangjai folyton hangosabbak lesznek. De miből fakad ez a látszólag kibékíthetetlen ellentét? Mi a gond az ingatlan-, albérletpiacon?  És egyáltalán, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás ?

remeny

Országos viszonylatban, személy szerint nekem, a nyugati határszélen van több tapasztalatom, bérlő és bérbeadó részről egyaránt. Az árak Ausztria közelsége miatt, vetekszenek a fővároséval. De lássuk , hogyan néz ki ez a gyakorlatban. 

A tökéletes bérlő és a kifogástalan bérbeadó ellentéte

Tulaj a bérlőről: Nincs gyereke, se kutyája , se macskája, lehetőség szerint Ausztriában dolgozik, nem dohányzik és zsebből előhúzza az olykor 2- 300 ezer forintos kauciót. A bérlés ideje alatt pontosan fizeti a 80. 000 Ft plusz rezsinél kezdődő és a csillagos ég között végződő összeget, tisztán , rendben tartja a lakást, meghúzza magát és mindeközben remélhetőleg a horkolásával sem zavarja meg a szomszédokat. 

Bérlő a tulajról: Nem zavarja a gyerekem, szereti a háziállatokat, vagy legalább megengedi azok tartását,nem érdekli, hol dolgozom, még fizetőképes vagyok, nem kér a csillagokat nyaldosó összegeket a bérleményért és nem várja el , hogy úgy tegyünk, mintha nem is léteznék. 

Indoklás (általánosan) : 

Akinek gyereke van gond esetén nehezebben rakható ki, nem szeretik a szomszédok a zajongást, sok a gond velük.

-Nem adhatom intézetbe a gyerekem, csak mert albérletbe kényszerülünk.

A háziállat szétszedi a bútorokat, nem rajong a padlószőnyegért, esetleg a lépcsőház megszavazta a kutyák kitiltását - ezt saját lakás esetén a tulajdonosra is rá kívánják kényszeríteni. 

-Ahogy nem szabadultam meg a gyerektől, úgy a háziállatomat sem adom a sintérnek, hisz a családunk tagja.

Az Ausztriában való munkavállalót nyilván azért preferálják, mert majdnem biztosan benne, hogy fizetni fog, hisz még egy minimálbéres állásból is több folyik be, mint itthon. 

-Ha Sopronban jól fizető , tisztességes állásom van ,amit ne adj Isten még szeretek is, akkor miért mennék a sógorokhoz? Elég ha a párom ott van nem ? 

A dohányzás ellenzése nyilván evidens, ahogy a többi is az lenne. Ott lakhatsz, de azt lehetőleg úgy tedd, hogy ne nagyon vegyék észre.

-Ha már több, mint egy milliót kifizetek évente a lakhatásomért, cserébe elvárhatnám, hogy élhető életem legyen.

remeny

Ingatlan bérbeadás 

Mivel a nyugati határszél rendkívül preferált környék, így nincs nagy gondban az a tulajdonos , aki lakását- lakásait bérbe kívánja adni. Jelentkező lesz bőven, csak a megfelelőt kell kiválasztania. Nyilván ebből következik a magyarázat arrra, hogy miért szálltak el ennyire a bérleti díjak. Még ekkora a kereslet, a tulajdonosok egységes szabályzás nem lévén bármennyit kérhetnek a bérlésért. 

Este feltettem a hirdetést, reggel 8-tól folyamatosan csörgött a telefonom. Délben már meg is volt a bérlője a lakásnak. 

Hasonló szempontok alapján választottam, mint a fent említettek, néhány kivétellel. Mivel az előző lakóinkon sok pénz rajtaveszett, így a kölcsönös szimpátián kívül fontos volt a stabil, biztos munkahely és, hogy mindenképp írjunk albérletszerződést. A többit rábíztuk a lakóra, ha kutyát akar, legyen, de tudattam vele, hogy a lépcsőház szét fogja szedni érte, ha dohányozni akar tegye, de majd fessen ki akkor, mielőtt elmegy stb. 

Véleményem szerint a tulajdonosok olyanokat választanak előszeretettel, akiről azt gondolják a legkevesebb lesz a gond vele. Ezért esett a választásom az egyedülálló, kutya és gyerek nélküli, Ausztriában dolgozó férfira.

A mai lakásbérbeadás ugyanis rendkívül hasonlít egy állásinterjúra  

Mielőtt a potenciális jelöltek megérkeznének a szemlére, a tulajdonos már általában tudatában van annak, hogy milyen szempontok alapján fog választani. Ha az első körben pozitívan teljesítettünk, akkor plusz jó pont, ha egyből virítjuk a lóvét is. S ha a kölcsönös szimpátia is megvan , valószínűleg nyert ügyünk van. 

A tulajdonosok mentségére legyen mondva, számos olyan eset ismert, mikor a tulaj képtelen kirakni a nem fizető bérlőit. A köztudatban élénken él a kép , amikor rabosították a tulajdonost, aki birtokháborítást követett el a saját lakásában:

Ötgyermekes családapát rabosított a III. kerületi Rendőrkapitányság! Két perc figyelmet kérek csupán. A történetem valós, velem történt meg. Kiadtam a panellakásomat. Az albérlő 2 havi kauciót fizetett, így indult. Aztán csak hitegetett, és sem a bérleti díjat, sem a felmerülő költségeket (víz, villany, szemétdíj, közös költség) nem fizette ki. Többször felszólítottam szóban, sms-ben, személyesen is felkerestem, de mindhiába.(…)
2012.11.14-én, szerdán elmentem a lakásomra, leolvastam a villanyóraállást, majd becsöngettem a saját lakásomba. Az albérlő édesanyja nyitott ajtót nekem. (…)
Leolvastam a vízóraállásokat, majd kifelé menet leakasztottam a saját lakásom ajtaját, és távoztam a lakásomból. (…)
Az albérlő bement a kerületi rendőrségre, és feljelentett engem. (…)
A kapitányságon elzártak, ami azt jelentette, hogy minden dolgomat számba vették, ami nálam volt, (…) Kihallgatás után a rabosító eljárás során egy külön helységben 4 fotó készült rólam, mint a bűnözőkről. (…) A rendőrségen elmondták, hogy magánlaksértést követtem el. Ha újra bemegyek a saját lakásomba, vagy csak ha a villanyórát is lekapcsolom, akkor megismétlem a vétséget, amiért a Gyorskocsi utcai helyre 30 napra becsuknak. A kerületi bíróságot mondták mint egyedüli lehetőséget.

remeny

Fontos itt azonban megemlíteni, hogy egy jól megírt és kölcsönösen elfogadott szerződéssel elkerülhetőek az ilyen esetek. Lényeges, hogy már az albérleti szerződés tartalmazzon leírást az esetlegesen előforduló ilyen szituációról, és az ezt követő időszakról. A bérlőt nem fizetés esetén törvényesen meg kell fosztani a bérlői jogaitól, mert csak így lehet ellene fellépni hatékonyan. Addig, ameddig bérlőnek minősül, addig valóban birtokháborítás rátörni az ajtót.

Egy hasznos cikk ezzel kapcsolatban: http://lakasfokusz.hu/lakaskar/mit-tehetunk-hogy-ne-jarjunk-ugy-mint-a-lakasat-berbeado-rabositott-csaladapa/

A bérlői oldal 

Ha tehát rendelkezünk jól menő vagy külföldi állással, se kutyánk se macskánk, gyerekünk meg pláne nincs, akkor joggal reménykedhetünk abban, hogy bérleti szándékunkat siker koronázza. De mit tehet az, aki "botor fejjel" gyermeket vállalt és még kutyát is tart ? 

Nos, reménykedhet vakon abban, hogy a számos hirdetés közül sikerül elkapnia egy olyat, amiben nem zárják ki alapból, majd ha sikerül megkaparintania egy lakást azonnal hívővé válik, hálát ad annak amiben hisz, majd szorgos templomba járással imádkozik azon, hogy a tulajdonos ne akarjon megválni tőlük. 

A következő alternatíva lehet a szociális bérlakás, több gyerek esetén jobb kilátásokkal. Ezek bérleti díja jóval alacsonyabb az albérleteknél, azonban várakozási listák egész sora és a rászorultság folyamatos bizonygatása vár azokra, kik ezen az úton próbálkoznak. De azt hiszem erre szokták mondani, hogy a remény hal meg utoljára. 

Harmadik lehetőségként pedig rengetegszer hallani jó tanácsként a kedvező  vagy épp alacsony kamatozású hiteleket. Ha az ember elég bátor és magabiztos hozzá, talán nem válik csalfa, hiú, szertefoszlott reménnyé a választott út. 

remeny

Összegezvén tehát, aki lakást szándékozik kiadni,  írjon szerződést, aki lakást bérelne dolgozzon külföldön és ne álmodjon családról még ott él. A kutya és`vagy macska szintén kizáró ok, így maximum kedvtelésből sétáltassa más kutyáját szabadidejében, de az istenért, ne vigyen haza egyet se. 

A tulajdonosok szabad belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy saját tulajdonukat kinek szánják kiadni, így arról, hogy ezek a dolgok megváltoznak, ne is álmodjunk. Hiába van pénz, ha kiesünk abból a bizonyos kosárból. Az árak elszállásának megállítása érdekében  azonban, jól jönne valami törvényi szabályozás a maximum négyzetméterárak tekintetében. Hisz jogos lázadásra ad okot az, hogy aki már - már a tökéletes bérlőnek számít, az sem jut lakáshoz, a lassan horrorisztikus árak miatt.